Beszámoló 2008

Közzétve a(z) autópálya - MØ kategóriában. 2009. január 30.

Egyesületünk 2007–2008-ban komoly ered­ményeket ért el az MØ-autóút ter­vezése során végzett III. kerületi érdekérvényesítés­ben. Ebben igen jelen­tős szerepe volt az Önko­r­mányzat­tal kialakí­tott jó együttműködés­nek. Köz­tu­dott, hogy koráb­ban min­den nyomvon­alvál­tozat figyel­men kívül hagy­ta a Békás­m­egy­eri lakótelepen, ill. az Ófaluban élők érdekeit. A ter­vezett sza­kas­zok a kerület közigaz­gatási határán belül, hossz­abb-rövidebb sza­kas­zon hal­ad­va a fel­szí­nen keresztezték az Ófa­lut, alagút­szá­jaik pedig kivé­tel nélkül mind a Békás­m­egy­eri völ­gy­ben nyíl­tak. Ennek megfelelően az Önko­r­mányzat és a lakosság ren­dre elu­tasí­tot­ta a ter­veket. A tiltakozás azon­ban nem vezetett ered­ményre…

…és félő volt, hogy egy, az itt élők számára egy elfo­gad­hatat­lan és rend­kívül káros megoldás fog megépül­ni. Az Óbor-kör – a ter­vezés szem­pon­tjából – az utol­só pil­lanat­ban, 2006-ban alakult meg, és kezdett el részt ven­ni az MØ-fórumokon. Az ekkor érvény­ben lévő 5 vál­tozat egyike sem felelt meg az elvárá­sainknak, misz­erint a nyomvon­al vezetését úgy kell kijelöl­ni, hogy
1.    a völ­gy­ben végig alagút­ban hal­ad­jon
2.    az alagút­szá­jak pedig kerül­jenek ki a völ­gy­ből egy olyan terüle­tre, ahol az uralkodó szélirány már nem tere­li vis­sza, hanem elkev­eri, fel­hígít­ja a kiboc­sá­tott légszen­nyező anyagokat.

A lakossá­gi fórumokon a ter­vezők meghall­gatása meg­győzött ben­nün­ket arról, hogy a légszen­nyezés mod­ellezésekor
1.    a ter­vezők nem kalkulál­nak a szélirányokkal
2.    és nem veszik figyelem­be a dom­borza­ti vis­zonyokat

2006-os terep­be­járá­saink során megszületett a ter­vünk egy olyan vál­tozat megra­j­zoltatásához, ame­ly az Ezüs­th­e­gyi védett kőbányát észa­król kerüli, így a fel­színre nyíló alagút­száj elhagy­ja a völ­gyet és Budakalászi területen, az Ezüst-hegy déli csúc­sá­nak tövében lép a fel­színre. Véleményünk szerint ez a vál­tozat nem ked­vezőtlenebb egyik település számára sem, szá­munkra vis­zont lényege­sen előnyösebb és az egyedüli elfo­gad­ható megoldás. Ter­vün­ket hosszas sza­k­mai vita után végül is a ter­vezők befo­gadták, megra­j­zolták, és azElőzetes Vizs­gálati Doku­men­tá­cióban – ugyan csak említés szin­tjén –, mint a III. kerületi civilek által java­solt, a 3. vál­tozat­tól kissé eltérő nyomvon­al-vál­toza­tot 3.1-es néven szere­pel­tet­ték.

A NIF ZRt. által benyúj­tott doku­men­tá­ciót egyesületünk rés­zlete­sen áttek­in­tette. A doku­men­tum­ban használt szá­mos ter­vezési mód­sz­er­rel és alka­lma­zott vizs­gálati eljárás­sal nem értet­tünk egyet. Az ered­mények értékelésének alka­lma­zott mód­sz­er­tanát sem tudtuk min­den­hol elfo­gad­ni.  Véleményün­ket ismertet­tük az agglom­erá­ció civ­il szervezeteiv­el is, ezzel támo­gat­va az ő munkájukat. Sza­k­mai kifogá­sainkat össze­foglal­tuk a III. kerületi önko­r­mányzat számára is. A fen­ti egyeztetések során kialakult álláspon­tunkat egy 17 oldalas doku­men­tum­ban foglal­tuk össze az eljáró zöld­hatóság számára.

1. Az Ürö­mi csomópont előt­ti alagút rés­zletes ter­vezése során pon­tosí­tani kell a római kori kőbánya megközelítését, és a fel­színre bújás helyének meghatározásakor figyelem­be kell ven­ni a ter­vezett szélc­sator­na kísér­letek ered­ményét.
2. Az Ürö­mi csomópont pon­tos helyének meghatározásakor a szélc­sator­na kísér­letek ered­ményeinek értékeléséből és nem az Ürö­mi Ren­dezési Ter­vből kell kiin­dul­ni.
3. Az Ürö­mi csomópon­tot követő alagút­száj helyének meghatározásakor a szélc­sator­na kísér­letek ered­ményeinek értékeléséből kell kiin­dul­ni.
4. A fel­színi vizekre gyako­rolt hatás értékelésekor az Ezüs­th­e­gy lejtőjén és a Kat­lan völ­gy­ben figyelem­be kell ven­ni a fel­színi vizek alka­lom­sz­erű mozgását is.
5. A kiskertes lakó és rekreá­ciós övezetek­ben meg kell határozni a várható tala­jszen­nyezés hatásterületét is.
6. A légszen­nyezés hatásterületét a terüle­tre jellemző mete­o­roló­giai vis­zonyok mel­let, az út elkészültét megelőzően megépülő összes létesít­mény hatásá­nak figyelem­bevételév­el kell meghatározni.
7. Az összes hatótényező tek­in­tetében engedé­lykérő határoz­za meg a ter­vezett létesít­mény ter­vezési idősza­kára várható legrossz­abb állapo­tot, és a hatásvizs­gála­tot erre az állapo­tra végezze el.
8. A hatásvizs­gála­tok alapjául szol­gáló for­gal­mi elemzéseket valós for­gal­mi ada­tok alapján a létesít­mény vonzáskörzetében a létesít­mény ter­vezési idősza­kára ter­vezet for­ga­lom­növelő beruházá­sok for­ga­lom­növelő hatásá­nak figyelem­bevételév­el készít­sék el.
9. Amen­ny­iben valame­ly  hatásterület meghatározásakor figyelem­be veszik az emis­sz­iós értékek várható vál­tozását akkor ott a határértékek várható vál­tozását is figyelem­be kell ven­ni.

A zöld­hatósá­gi határozat­ból látható, hogy véleményün­ket csak kis részben vette komolyan a hatóság, néhány eset­ben jogi bújóc­ská­val kerülte meg műsza­ki kifogá­sainkat.
Egyesületünk bár láthatóan nem értett vele egyet, nem támad­ta meg a határoza­tot, mert úgy lát­tuk, hogy a dol­gok abba az irány­ba moz­dul­tak el ame­lyet mi kíván­tuk.

Célunk ezek után 2008-ban az volt, hogy min­den lehet­séges fóru­mon sza­k­mai érvekkel erősít­sük meg a 3.1-es vál­toza­tot, ismertessük meg a helyi lakosság­gal, hívjuk fel a figyel­met a valós veszé­lyekre ame­lyeket a töb­bi nyomvon­al rejt magában, a környező települések civ­il szervezeteit pedig győz­zük meg arról, hogy ez a vál­tozat szá­mukra is elfo­gad­ható. Ren­dezvényeken, újság­cikkek­ben, rádió és TV inter­júk­ban hang­oz­tat­tuk az érvein­ket. Terep­be­járást szerveztünk budakalászi és ürö­mi civileknek és képviselőknek. MØ-fórumokat szerveztünk az Ófaluban az érdek­lődő III. kerületi pol­gárok tájékoz­tatására. Részt vet­tünk más civ­il szervezetek (SOS Békás­m­egy­erért, Van Jobb M0) ren­dezvényein, hogy velük is megis­mertessük álláspon­tunkat. Egyesületünk törekvésében támo­gatókra lelt, közel 200 fő éves tagdíj­jal és a fórumokon való részvételév­el támo­gat­ta az Óbor-kör munkáját. A beruházó NIF Zrt.-vel és a ter­vezés­be időközben bekapc­soló­dott BME Áram­lás­tani Tan­székév­el kialakí­tott kapc­so­lat ered­ményeként 2008. január és február havában az épülő MØ-ás 10 sz. út-11 sz. út közöt­ti sza­kaszá­nak 3 ton­nás, 30 m²-es maket­tjét kiál­lí­tot­tuk a Szent József Házban. 2008 nyarán for­ga­lom­szám­lálá­sokat végeztünk annak érdekében, hogy opponál­ni tudjuk a készülő környezeti hatás­tanul­mányt.
Az UNITEF’83 által elkészített és a NIF ZRt. által 2008 júliusában benyúj­tott Környezeti Hatásvizs­gálattal kezdeményezett engedé­lyezési eljárás­ba egyesületünk ismétel­ten bekapc­soló­dott – mint érin­tett ügyfél. A benyúj­tott 3 kötetes, több mint ezer oldalas doku­men­tá­ciót rés­zlete­sen áttanul­mány­oz­tuk. Megál­lapí­tot­tuk, hogy az Előzetes Vizs­gálati Doku­men­tá­ció kapc­sán meg­fo­gal­ma­zott elvárá­saink részben tel­jesül­tek.
1.    A szen­nyezések ter­jedését már légc­sator­na kísér­letek támo­gatásá­val vizs­gálták
2.    Az alka­lma­zott dig­itális mod­ell a tagolt terepadottsá­gokkal is szá­mol.
3.    A mete­o­roló­giai vis­zonyokat nem csak szélc­sendes időben veszik figyelem­be.
4.    Új for­ga­lomelemzést készítet­tek.

Sajnos nem vizs­gálták kielégítően
1.    az Ürö­mi csomópont hatását,
2.    nem mutat­ták be a fel­használt ala­pada­tok érvényességét,
3.    nem ele­mezték egy nemzetközi és regionális tranz­it­for­ga­lom hatását,
4.    nem vet­ték figyelem­be az utak átboc­sátó képességét.

Véleményün­ket ismétel­ten egyeztet­tük az érin­tett agglom­erá­ció civ­il szervezeteiv­el és a III. kerületi önko­r­mányzat­tal. Az így kialakí­tott álláspon­tunkat egy 12 oldalas össze­foglalóban jut­tat­tuk el a Zöld­hatósághoz.
2008 őszén már nem csak a 3.1-es – új nevén A1-es – nyomvon­al mel­lett érveltünk, hanem eré­lye­sen tiltakozni kezdtünk a ter­vezett Ürö­mi-csomópont megépítése ellen. Ez Egyesületünk véleménye szerint min­den település lakói számára káros, hiszen 20–30 %-al meg­növeli a légszen­nyező anyagok kiboc­sátását, valamint erősen for­ga­lom­növelő és környezetét ter­helő beruházá­sokat vonz a III. kerület­tel határos ürö­mi fejlesztési terüle­tre. Ugyanakkor egyre fontosabb­nak tar­tot­tuk hang­oz­tat­ni az észa­ki szek­toráról a tranz­it for­ga­lom kitiltásá­nak szük­ségességét is, ame­lyet az ere­de­ti ter­vek­től és ígéreteik­től eltérően kezdtek „elfele­jteni” a megren­delők ill. a hatósá­gok, sőt egészen ellen­tétes vélemények is meg­je­len­tek.

A 2009 január­jában megszületet zöld­hatósá­gi határozat jelen­tős ered­ményt hozott, ugyanakkor alapvető hiányossá­gokat tar­tal­maz.
1.    Az M0 nyomvon­alaként az általunk java­solt A1-es vál­toza­tot jelölte meg.
2.    Sajnos meg­tar­tot­ta az Ürö­mi csomópon­tot.
3.    Részben nem végezte el a műsza­ki rés­zleteket tisztázó hiánypótlási eljárá­sokat.
4.    Nem tájékoz­tat­ta az érdekelt nyil­vánossá­got a bevont sza­kértők véleményéről.

Az A1-vál­tozat érdeme szá­munkra az, hogy az alagút­száj a lehető legtávolabb került kerületünk lakott területétől, sik­erült kiszorí­tani a völ­gy­ből egy olyan helyre, ahol az uralkodó szélirány egye­ne­sen az Ezüs­th­eg­y­nek hajt­ja neki a szen­nyezett lev­eg­őt, így az erőtel­je­sen elkev­eredik, fel­hígul. Az alagút­szájtól 50 méterre észa­kra az alagút­ból elszívó kürtőt vezetnek, ame­ly egy 25 m mag­as kéménybe torkol­lik. Ez szélc­sendes időben is a szen­nyezőanyagok hígulását szol­gál­ja. Az alagút­száj és a kémény tér­be­li helyzetét dig­itális dom­borzat­mod­ellen mutatjuk be.