Az M0‑s kör­gyűrű óbu­dai sza­kaszáról tar­tott egyeztetést január 9‑én Bús Balázs pol­gármester Üröm és Budakalász pol­gármestereiv­el, illetve a pár­tok vezetőiv­el, a civ­il szervezet képviselőiv­el és a Nemzeti Autópálya Zrt. illetéke­seiv­el. – írja Vincze Mária a Helyi téma január 24‑i számában.

Az M0‑s kör­gyűrű óbu­dai sza­kaszáról tar­tott egyeztetést január 9‑én Bús Balázs pol­gármester Üröm és Budakalász pol­gármestereiv­el, illetve a pár­tok vezetőiv­el, a civ­il szervezet képviselőiv­el és a Nemzeti Autópálya Zrt. illetékeseivel.
Az elmúlt más­fél évben több nyomvon­al ter­vről kapha­tott tájékoz­tatást a lakosság a külön­böző fórumokon, de minded­dig nem született kon­szen­zus. Az utol­só három vál­tozat csak apró eltéréseket jelent az alagút hosszát, szab­dalt­ságát és a nyomvon­al vezetését illetően. A har­madik verz­iótól csak abban külön­bözik a mostani fel­vetés, hogy a nyomvon­al — az önko­r­mányza­ti végzés­nek megfelelően — a kerület közigaz­gatási határán kívül húzódik.
Civ­il kurázsi
Sokan tiltakoz­tak, érvel­tek a fórumok résztvevői közül a koráb­bi ter­vek ellen. Szám­ta­lan­szor elhang­zott, hogy a helyi lakosság nem áldozhat­ja fel a kényelme­sebb közlekedés oltárán a kerület és a város jó lev­eg­őjét jelen­tő szélcsatornát.
Ám olyan konkrét és kidol­go­zott javaslat, mint amiv­el az Óbor-kör előrukkolt, eddig nem született. A tavaly augusz­tus­ban alakult Óbor-kör Kul­turális és Környezetvédő Egyesület az elmúlt hónapokat komoly, és áldozatos munká­val töltötte. Jel­mondatuk­nak megfelelően — Élő kultúra élhető világ­ban — igyekeznek hoz­zájárul­ni ahhoz, hogy a dugók is megszűn­jenek, és a jó lev­eg­őt se kell­jen nélkülözni. Fáradozá­saik nem voltak ered­ményte­lenek. Az általuk java­solt módosítás­sal a nyomvon­alon az ere­de­ti­leg két és fél kilo­méteresre ter­vezettnél csupán két­száz méter­rel hossz­abb alagút szere­pel, így az épít­tető besorol­ta a meg­valósítható elképzelések közé.
A pud­ing próbája
Béni Gyöngyi, a Nemzeti Autópálya Zrt. kom­mu­niká­ciós vezető­je szerint komoly elmoz­dulás történt. A III. kerületi önko­r­mányzat és a nyomvon­al­lal érin­tett települések — Budakalász és Üröm -, valamint egy civ­il szervezet, az Óbor-kör Egyesület meg­próbál kon­szen­zus­ra jut­ni, a környezetvédel­mi sza­khatóság elé kerülő három ter­vből egy amolyan 3A vál­toza­tot alkot­va. Egy apró módosítás nyomán így már nem Óbu­da közigaz­gatási határain belül fut a nyomvon­al, hanem Budakalász alatt. A Nemzeti Autópálya Zrt.-nek és a környezetvédel­mi hatóság­nak most ezt a verz­iót kell megvizsgáltatnia.
— A pro­jekt más­fél éves csúszás­ban van. A meg­tor­panást a ter­vezett kilenc kilo­méteres sza­kaszból a három kilo­méternyi óbu­dai sza­kasz jelen­tette. Komoly előrelépést jelent, hogy ezzel a vál­tozat­tal a legtöbb érin­tett egyetért, és ők maguk sür­getik a vizs­gála­tot. Az ere­de­ti har­madik számú nyomvon­al dél­ről közelített a kőbánya felé, a mostani javaslat szerint a kőbánya észa­ki oldalán fut majd. Így is prob­lémát jelent, hogy a kőbánya és környéke régészeti terület, bar­lan­gokkal, védett növényekkel. Ezért a ter­vre min­denkép­pen a környezetvédel­mi sza­khatóság­nak kell engedé­lyt adnia. Mi eddig sem voltunk kerékkötői egyetlen vál­tozat­nak sem, csupán az fontos szá­munkra, hogy a mi munkánkat szabá­ly­ozó törvénynek megfelel­jenek, illetve műsza­k­i­lag kivitelezhető legyen az elgo­n­do­lás. Most a civ­il szervezet által java­solt, hossz­abb alagút megépítésének lehetőségeit vesszük górc­ső alá. Egy hossz­abb alagút­nak nem feltétlenül job­bak a károsanyag-kiboc­sátási paraméterei, mint több kisebb alagútnak.
Ha a szabá­lyos értékeken aluli károsanyag-kiboc­sátási értéket ered­ményez az új verz­ió, akkor azt el lehet fogadni.
Verseny­ben az idővel
Legko­ráb­ban tavaszra kell megszület­niük a válas­zok­nak, miután elkészül az új vál­tozat hatás­tanul­mánya. A kivitelezés megkezdéséhez vis­zont több idő szük­séges, mert előtte kézhez kell kap­niuk az összes hatás­tanul­mányt, engedé­lyezési ter­vet, kivitelezési ter­vet, építési engedé­lyt. Ráadá­sul közben meghall­gatá­sokat, tájékoz­tatá­sokat kell tar­ta­niuk az érin­tett településeken. Így legko­ráb­ban három év múl­va számíthatunk az első kapavágás­ra. Addi­gra a régészeti munkák, kisajátítá­sok is leza­jlanak. Mostan­tól számít­va négy és fél, öt év múl­va indul­hat meg a közlekedés az új autópálya sza­kas­zon. Az idő vis­zont sür­get, mert a ter­vek szerint 2008-ban átad­ják a Megy­eri hidat, és ez komoly közlekedési prob­lémát jelen­thet a már most is.